We are In the media

Forrás: boon.hu

A magyar a legnehezebb nyelv?

Németh Gergely magyartanár, akinek már gimnáziumi évei alatt az volt az álma, hogy külföldieket tanítson magyar nyelvre. Nem csak nyelvet, hanem kultúrát, országismeretet is átad diákjainak, olyan különleges érzékkel, hogy tanítványai közül már többen is ellátogattak Miskolcra, hogy személyesen megismerjék az országot és őt magát is.

Hedi és Tanner, a hetvenes éveiben járó amerikai nyugdíjas házaspár immár tizedik alkalommal jár Magyarországon. Miskolcon és környékén már másodszor töltenek időt, elhozták ide a fiaikat, most pedig unokáikkal érkeztek, hogy megmutassák nekik az országot, ahonnan Hedi felmenői származnak. Lillafüreden van a szállásuk, innen fedezik fel a környék látnivalóit nyelvtanáruk,Németh Gergely segítségével. A házaspár hölgy tagja magyar származású: Hedi Angliában született, és kétéves volt, amikor Amerikába költöztek. Édesanyja erdélyi származású, édesapja budapesti volt, de mivel a szülei az 1910-es évek elején születtek, régies magyar nyelv volt, amit ő gyerekként hallott és amit tanított neki elsősorban az édesapja. A nyelvtant külön nem tanulta, amit otthon, családi környezetben hallott, azok a szófordulatok ragadtak meg nála, és ez is úgy tűnik számára, mintha száz éve lett volna – mondja el Hedi arra a kérdésre, hogy miért kezdtek el magyar nyelvet tanulni.

"Közel ötven éve tanulom a magyart a feleségemtől, Gergellyel négy éve kezdtem el tanulni. Minden ismerősömnek elmondom, hogy én imádom a magyar nyelvet, de a magyar nyelv nem imád engem"

 – viccelődik Tanner erős amerikai akcentussal.

AZ EGYIK LEGNEHEZEBB NYELV A VILÁGON

Elmondásuk szerint nehezen találtak tanárt, de már négy éve – mióta elkezdték a tanulást – nagyon élvezik az órákat. Azt a feltételezést is megerősítik, hogy a magyar az egyik legnehezebb nyelv a világon.

"Magyar szívünk van, a férjemnek is van egy magyar szíve"

 – mondja Hedi amerikai akcentussal, de tökéletes magyarsággal.

Nem Hedi és Tanner az egyetlenek, akik annyira megszerették az órákat, a tanárukat, hogy Magyarországra, azon belül is Miskolcra látogatnak, hogy személyesen is megismerjék Németh Gergelyt, a tanárt, aki mindent megtesz, hogy átadhassa nekik ezt a nehéz, de gyönyörű nyelvet.
Arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan jött az ötlet, hogy magyart mint idegen nyelvet tanítson, azt válaszolta, hogy harmadikos – ami a mostani 11. évfolyamnak felel meg – gimnazista korában az egyik nyelvtan órán a kedvenc tanára, Várnai Aladár arról beszélt, hogy Finnországban a Helsinki Egyetemen van magyar tanszék, és ott magyar nyelvet tanítanak finn diákoknak. Még arra is emlékszik, hogy ezt melyik nyelvtan könyvből idézte. Számára a gondolat, hogy valaki külföldön tanít magyar nyelvet nagyon megtetszett, és már akkor megfogalmazódott benne az ötlet, hogy ezzel szeretne foglalkozni.

"Gyakorlatilag tehát 17-18 éves koromtól tudtam, hogy magyart mint idegen nyelvet szeretnék tanítani"

 – tette hozzá.

ELSŐ TANÍTVÁNYOK: ROMÁN KISPAPOK

Egyetemi gyakorlatát az egykori alma materében végezte, és az akkori igazgató – aki ismerte őt diákként és kistanárként is – megkérdezte, hogy lenne-e kedve órát vállalni a gimnáziumban. Akkor úgy gondolta, hogy egy évet tanít a gimnáziumban, mielőtt megvalósítja az álmait, ebből lett 17 év magyar nyelv és irodalom tanítás a Fráter György Katolikus Gimnáziumban.
A magyar idegen nyelvként való tanítására a 2000-es évek végén adódott először lehetősége, amikor a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye megbízásából román kispapokat kezdett el magyar nyelvre oktatni.
A következő években sorra találták meg a lehetőségek, egykori tanárával, Várnai Aladárral – aki szintén tanított magyart idegen nyelvként – együtt a jezsuita rend is megbízta kispapok tanításával. A következő években a Jezsuita Gimnáziumból egyre több megbízást kapott. Ekkor még a főállása mellett, de egyre nagyobb teret kapott az életében a magyar mint idegen nyelv tanítása – mondta a kezdetekről.
A világjárvány időszaka volt az, ami mindent és mindenkit átállított az online platformokra, számára a kamaszkori álmok kapui ekkor nyíltak meg igazán: a Washingtoni Magyar Iskolának lett a magyartanára.

MIÉRT TANUL VALAKI MAGYARUL?

Jellemző, hogy a tanulók valamelyik felmenője magyar: szülő, nagyszülő, ám olyan tanítványa is van, akinek dédszülője. A legtöbben azért tanulnak, mert ha ellátogatnak Magyarországra, vagy a magyar rokonokkal szeretnék tartani a kapcsolatot, általában a magyar rokonok idősek, nem beszélnek angolul, és az amerikaiak nyitottabbak arra, hogy megtanuljanak egy nehéz nyelvet.
Akad, akit a munka szólít Magyarországra és fontosnak tartja a nyelv ismeretét.
Van olyan tanítványa, aki a kilencvenes évek elején Budapesten tanult mint cserediák, ezen kívül semmilyen magyar kötődése nincs, de annyira megtetszett neki az ország, a kultúra, a nyelv, hogy a saját maga szórakoztatására kezdte a magyar nyelvet elsajátítani.
Végül van, aki magyar állampolgárságot akar szerezni és annak alapkövetelménye a nyelvtudás – nyilatkozta azzal kapcsolatban, hogy milyen okból tanulnak magyarul az emberek.

Valóban a magyar nyelv a legnehezebb a világon?

A tanítványai többségével általában az alapoktól kell kezdeni, de számára ez a legideálisabb helyzet, mert ha nem a nulláról kezdenek, a beidegződések, a rosszul begyakorolt mondatok és szerkezetek nagyon nehezen javíthatók.
Az első órát egy új csoporttal azzal szokta kezdeni, hogy mit tudnak, mit hallottak a magyar nyelvről és az első mondatok között van, hogy ez az egyik legnehezebben tanulható nyelv a világon. Igaz, hogy nagyon sok szabály van a magyarban, hogy hogyan, milyen végződéseket, toldalékokat kell használni, hiszen nyelvünkben még a magánhangzók között is különbséget teszünk – a magas - mély magánhangzók ismerete és ezek illeszkedése az első tananyagok között szerepel – mégis úgy gondolta, hogy nagyon fog tetszeni tanítványainak a magyar szórend, ami kötetlen, de meglepő módon ezt is nehézségként élik meg, jobban szeretik az angol kötött szórendet, ami bár szabályos, de kevésbé hangzik „magyarosan”

 Két-három év alatt megtanulható

Arra, hogy mennyi idő elérni egy alapfokú magyar nyelvtudást, nem tud általános választ adni, hiszen van aki könnyebben, van aki nehezebben érti meg a szabályokat, de ennél is fontosabb, hogy ki mennyi időt szán az egyéni tanulásra, gyakorlásra. Általában heti egy órán vesznek részt a diákjai, aki csak ebben a hatvan percben foglalkozik a nyelvtanulással, annak szinte beláthatatlan idő, de aki a heti egy óra mellett akár csak napi tíz percet foglalkozik az órán tanultakkal, azok többsége két-három év után meg tudja magát értetni alapvető, hétköznapi szituációkban.

Nemcsak tanít, de folyamatosan tanul is. Részt vesz különböző továbbképzéseken, ahol az előadások után mindig van ötletbörze, amit nagyon hasznosnak talál, nagyon sok gyakorlati dolgot tanul. Az egyik legnehezebb rész volt kiválasztani a piacról azt a tankönyvet, amit ő a legjobbnak tart, ami alapján ő a legjobban tudja tanítani a magyar nyelvet – mondta el arra a kérdésre, hogy hogyan tudja valaki képezni magát ezen a speciális területen.

SZÍVMELENGETŐ PILLANATOK

Azt is elmondta, hogy hobbi nyelvtanulókat azért élvezetes tanítani, mert ez nem csupán nyelvi képzés, hanem kultúra és országismeret is. Rendszeres, hogy nemzeti ünnepek, nagyobb ünnepek környékén tematikus órákat tart. A koronavírus-járvány idején volt arra példa, hogy karácsonyi és március 15-i emlékműsort készítettek, felvették, és azt játszották le, hiszen nem gyűlhettek össze a közösségek. Már újra élőben szervezik a műsorokat, megemlékezéseket, de ezek szívmelengető pillanatok az elmúlt évek élményeiből – zárta szavait Németh Gergely.

"A magányosság jól hangzó, szép gondolat, föl lehet vele kelteni az érdeklődést a magyar nyelv – és ezen át a magyarság, a magyar kultúra – iránt, ami kívánatos és üdvözlendő. Egyfajta idegenvezetői fogás tehát. A jó idegenvezető mindenütt elmondja: miért is olyan különleges ez a hely, ahová most hoztam önöket."

 – olvasható Németh Gergely honlapján Nádasdy Ádám magyar nyelvész és költő gondolata.

Egyszer fázott, másszor lánggal égett;

Húzd, ki tudja meddig húzhatod,

Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,

Sziv és pohár tele búval, borral,

Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.”

(Vörösmarty Mihály, A vén cigány)

Vörösmarty nekünk üzen ezzel a verssel. Párhuzam van ugyanis az akkori válsághelyzet és a mai között. Akkor sok anyagi és szellemi áldozattal járt a bukott szabadságharc, most sok lemondás kell a világunkban, hogy a veszélyhelyzetet minél kevesebb áldozattal ússzuk meg. De ha továbblátunk ennél a konkrét helyzetnél, akkor feltűnik az élet kettős arca, az egyszer fenn, másszor lenn örök hullámzása. Hogy ebben a folyamatos mozgásban az ember felszínen tudjon maradni, és ne nyeljék el a hullámok, szükség van kapaszkodókra, biztos pontokra. Ilyen lehet a család, a barátok, a hagyomány, Isten. Ezek nélkül a kapaszkodók nélkül lassú süllyedésre vagyunk ítélve, tehát az emberi élet alapját is képezik. Ezért kell időnként az alapokhoz vissza-visszatérni. A „honnan jövök” kérdését pedig ugyanúgy szem előtt tartani, mint azt, hogy hova tartok. Nem látjuk előre a jövőt, nem tudta Vörösmarty sem, hogy a rossz után mikor következik a jó. De folyamatos helytállásra szólít fel minden körülmények között.